Garibaldi utca 2.
"Tiszta lelkiismerettel"
Hubert József építész tervei alapján a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete számára épült, (Forrás: SZTNH)
Több mint hat évtizeden keresztül a budapesti Garibaldi utca 2. szám alatt működött a magyar szellemi tulajdonvédelem egyik legfontosabb intézménye. Ebben az épületben születtek azok a döntések, amelyek magyar feltalálók, vállalkozások és kutatóintézetek szabadalmait, védjegyeit és formatervezési mintáit érintették. A Garibaldi utca 2. nem csupán egy irodaház volt, hanem a hazai iparjogvédelem egyik jelképe.
Mégis, 2015 végén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhagyta az épületet, amely később más állami funkciót kapott, majd évekkel később értékesítésre került.
Joggal merül fel a kérdés: vajon nemzeti érdek lett volna-e megőrizni ezt az épületet a magyar szellemi tulajdonvédelem központjaként?
A Szuverenításvédelmi Hivatal utolsó évének (2025) működési költsége 6,2 Milliárd Ft volt. 2025 decemberében az épületet a Sun World Hungary Kft. vásárolta meg 2 sikertelen árverés után, kikiáltási áron 5,62 Milliárd Ft-ért.
A Szuverenításvédelem oltárán?
Egy patinás épület a Duna-part közelében
A Garibaldi utca 2. szám alatti épület 1902-ben készült el Hubert József tervei alapján. Eredetileg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének székházaként épült, a korszak reprezentatív középületeire jellemző neoreneszánsz stílusban. Elhelyezkedése – néhány száz méterre a Parlamenttől – már önmagában is kiemelt jelentőségűvé tette.
Az épület nemcsak építészeti értéket képviselt, hanem később a magyar innováció egyik legfontosabb intézményi központjává is vált.
Az egykori Földhitelintézet Duna felé néző oldalhomlokzata napjainkban (Forrás: Pestbuda.hu)
A magyar iparjogvédelem központja
1952-ben az Országos Találmányi Hivatal költözött az épületbe. A következő évtizedekben innen működött a Magyar Szabadalmi Hivatal, majd jogutódjaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Több mint hatvan éven keresztül itt bírálták el a magyar szabadalmi bejelentéseket, itt zajlottak a védjegyeljárások, a használatiminta-eljárások és számos nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés. Generációk szabadalmi ügyvivői, vizsgálói, mérnökei és jogászai dolgoztak ezek között a falak között.
A Garibaldi utca 2. egyet jelentett a magyar szabadalmi hivatallal.
A Garibaldi utca 2. eredeti alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)
Felújítás és korszerűsítés
Az épületet az 1989 és 1994 közötti időszakban jelentős rekonstrukciónak vetették alá. A műemléki értékek megőrzése mellett korszerű irodák, tárgyalók, konferenciatermek és informatikai infrastruktúra létesült.
A beruházás célja az volt, hogy az épület hosszú távon is alkalmas legyen a magyar iparjogvédelmi feladatok ellátására.
A Garibaldi utca 2. felújított bejárata, (Forrás: habosvilla.blog.hu)
A kiköltözés
2015 végén a kormány úgy döntött, hogy a Garibaldi utca 2. szám alatti épületet a frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelkezésére bocsátja. Az épületet Rogán Antal kabinetirodája kapta meg, amelynek kommunikációs és közigazgatási szervezeti egységei költöztek be.
Ezzel egy időben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának – amelynek jogelődje 1952 óta működött a Garibaldi utcában – el kellett hagynia történelmi székházát. Az intézmény új otthona a VIII. kerületben, a II. János Pál pápa tér 7. szám alatt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egykori székházában lett.
A két épület közötti különbség sokak számára szimbolikus volt. A Parlament közvetlen szomszédságában álló, történelmi, reprezentatív Garibaldi utcai székházat egy, a város kevésbé frekventált részén található modern irodaház váltotta fel. A kontraszt nem csupán építészeti volt: sokan úgy érezték, hogy ezzel a magyar szellemi tulajdonvédelem intézményi presztízse is háttérbe szorult.
Több mint hatvan év után ezzel lezárult egy korszak a magyar iparjogvédelem történetében. A Garibaldi utca 2. ezt követően a Miniszterelnöki Kabinetiroda telephelyeként működött, majd évekkel később az állam az épületet értékesítette.
"Ebben az ügyben és másban is minden további nélkül tiszta a lelkiismeretem.", (Forrás: HVG)
Rogán Antal miniszter úr sajtótájékoztatója, Garibaldi utca 2.
2016 október 28.
Magyarország gazdasági fejlődésének egyik alapja mindig is az innováció, a kutatás-fejlesztés és a szellemi alkotások védelme volt. A szabadalmi hivatal ennek az ökoszisztémának meghatározó intézménye.
Éppen ezért feltehető a kérdés: helyes döntés volt-e, hogy a hivatal elveszítette történelmi otthonát?
Más országok gyakran tudatosan őrzik azokat az épületeket, amelyek tudományos, jogi vagy kulturális hagyományokat testesítenek meg. Ezek az épületek nem pusztán ingatlanok, hanem intézményi emlékezetet, szakmai folytonosságot és nemzeti identitást hordoznak.
A Garibaldi utca 2. ilyen hely volt a magyar iparjogvédelem számára.
A kérdés ezért nem csupán ingatlanpolitikai. Arról is szól, hogy egy ország milyen jelentőséget tulajdonít saját innovációs intézményeinek és azok történetének.
A Garibaldi utca 2. története így túlmutat egy budapesti épület sorsán.
A magyar szellemi tulajdonvédelem több mint hat évtizedes központjának elvesztése olyan döntés volt, amelynek történelmi jelentőségéről még hosszú ideig érdemes lesz beszélni.
Nemzeti ügy?
A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársainak tablórészlete a centenárium évében 1996, (Forrás: Benedek István)